Tartalom

Az Egyes�lt �llamokban, Nagy-Britanni�ban �s m�s modern t�rsadalmakban a rock and roll (vagy gyakran haszn�lt r�vid�tett form�j�ban: a rock) r�g�ta az egyetemes m�vel�d�st�rt�net r�sze. Magyarorsz�gon azonban az elm�lt �vtizedekben jobb�ra az „�rt�ktelen” sz�rakoztat� zen�k vil�g�ba sorolt�k, jobb esetben divatjelens�gnek tartott�k, �gy komoly elemz�se, �rt�kel�se, t�rt�net�nek feldolgoz�sa, el�ad�inak bemutat�sa elmaradt. Gener�ci�k n�ttek fel rajta, an�lk�l, hogy t�rsadalmi-kultur�lis-eszt�tikai h�tter�t megismerhett�k volna. �gy ma, �tven �vvel megsz�let�se ut�n is rengeteg k�r�l�tte a f�lre�rt�s, a hom�ly, a bizalmatlans�g.

J�vorszky B�la Szil�rd �s Seb�k J�nos most indul� k�nyvsorozat�ban arra v�llalkozott, hogy a t�rsadalmi-kultur�lis-zenei gy�kerek �s h�tt�r bemutat�s�val, a k�l�nb�z� jelens�gek elemz�s�vel, a kialakult st�lusok ismertet�s�vel, a m�faj t�rt�nete szempontj�b�l kiemelked� jelent�s�g� el�ad�k p�lyafut�s�nak �s m�veinek �rt�kel�s�vel oszlassa ezt a hom�lyt, s el�seg�tse a rock and roll szerep�nek, hely�nek, �rt�keinek megismer�s�t.

A rock t�rt�nete 1-3. a szerz�k sz�nd�kai szerint egyszerre kult�rt�rt�neti munka, szakk�nyv �s olvasm�nyos „sztori”, melyet nem csak a k�zm�vel�d�sben, az oktat�sban �s a m�di�ban dolgoz�k haszn�lhatn�nak alapvet� forr�sk�nt, hanem a m�faj ir�nt �rdekl�d�k is.

A h�rom k�tetes m� most megjelent els� r�sze 550 oldalban a sz�zadel�re visszany�l� gy�kerekt�l (blues, country) 1969-ig, a woodstocki, illetve altamonti fesztiv�lig igyekszik nyomon k�vetni, elemezni, �sszefoglalni a rock t�rt�net�t. A rock t�rt�nete 1-3. m�sodik k�tete (a hetvenes-nyolcvanas �vek) a tervek szerint 2006 tavasz�n, a harmadik (a kilencvenes �vekt�l napjainkig) pedig 2007 tavasz�n jelenik meg.

V�lem�nyek a k�nyvr�l:

„Ma, amikor a popbizniszben egyre t�bb a profi k�ls�s�gekkel megsp�kelt, de invenci� n�lk�li, �res, semmit sem akar�, �m sok mindenre „eml�keztet�”, gy�va produkci�, e k�nyvb�l a most feln�v� gener�ci� megtudhatja, az �tvenes-hatvanas �vekben is volt �let. Nem is ak�rmilyen. Az utols� 50 �v minden bizonnyal legnagyobb hat�s� kultur�lis fejlem�nye (na j�, a film mellett) a k�nny�-rock-pop zene, teh�t �tfog� munk�t �rni r�la sem kis feladat. Ez itt az.” – Lovasi Andr�s

„V�gre egy k�nyv, ahol nem keverik �ssze Kerouac �s Ginsberg beat-nemzed�k�t a Beatles zenei forradalm�val, �s mindenre kiterjed� figyelemmel vezetik az olvas�t azokon az utakon �s �tveszt�k�n kereszt�l, melyek a legend�s Hatvanas �vekhez vezettek. �s err�l a hossz�ra ny�lt �vtizedr�l szinte minden benne van, ami a hazai besz�mol�kb�l eddig kimaradt, �s ami egy eg�sz nemzed�knek, a Nagy Gener�ci�nak �rzelmi �s szellemi t�lt�st adott, �s ami am�gy nem mell�kesen engem is azz� tett, ami lettem. Ha a gyermekeim egyszer igaz�n meg akarnak �rteni, aj�nlom nekik, olvass�k el ezt a k�nyvet.” – Br�dy J�nos

„�tn�zve a k�nyvet megr�m�tett a b�s�g. R�szletgazdag, nem sp�rol az adatokkal, igyekszik objekt�v lenn, m�gis �rz�dik bel�le a rock-kult�ra szeretete. T�l�lve a rock diadal�t �s veres�g�t, engem �jra �s m�g mindig, a szomork�s b�szkes�g �rz�se t�lt el. V�ge ugyan, de gy�ny�r� volt. Meg�rte. Uraim! Elv�gezt�k dolgukat, letettek egy magyar nyelven megker�lhetetlen m�vet. K�sz�n�m.” – Hobo

„�res az �g – mondj�k egy helyen a szerz�k, �s t�nyleg: olyan �res, mintha az istenek �ltal�nos kij�r�si tilalmat vezettek volna be odafent. Odafent, ahol a rockendroll-szt�rok �s egy�b term�szetf�l�tti l�nyek �lnek, mostan�ban rettenetes a cs�nd, csak a rockt�rt�net-�r�k �s egy�b munk�sok zavarj�k meg a semmit. Szerencs�re ezt a t�rt�nelmet nem kiz�r�lag a gy�ztesek �rj�k, hanem olyan emberek, akik kifejezetten szeretik a veszteseket (is). Ett�l lesz a dolog val�s�gos, �lvezhet� �s figyelemre m�lt�.” – Para-Kov�cs Imre

R�szlet a k�tet el�szav�b�l:

Az elpuszt�thatatlan kor-okoz�

„Az �tvenes �vek elej�n k�t k�s�rtet j�rta be Amerik�t. Az Eur�p�b�l import�lt kommunizmussal gyorsan lesz�molt a hatalmon l�v� konzervat�v elit, az amerikai t�rsadalom m�lyr�tegeib�l megsz�let� rock and roll azonban elpuszt�thatatlan, virulens kor-okoz�nak bizonyult, s n�h�ny �v alatt – az els� glob�lis jelens�gk�nt – a vil�got is megh�d�totta.

Bill Haley �tven �ve, 1954. �prilis 12-�n r�gz�tette a Rock Around the Clock c�m� sz�mot, �s ezzel a dallal a k�zhittel ellent�tben nemcsak a sz�rakoztat� zene t�rt�net�ben kezd�d�tt „forradalmian” �j fejezet (a rock and roll Beethovent �s Frank Sinatr�t egyszerre k�ldte m�zeumba), hanem t�rsadalmi vonatkoz�sban is. El�sz�r ny�lt gener�ci�s szakad�k a feln�ttek �s fiatalok vil�ga k�z�tt, �s a h�bor� ut�n feln�vekv� �j nemzed�k tagjai – a tin�dzserek – elk�l�n�l�s�ket, nyughatatlans�gukat legink�bb ezzel a nagy okt�nsz�m� zen�vel tudt�k kifejezni. Ami csak az �v�k volt: csak nekik �s r�luk sz�lt, az � l�zad�sukat jelk�pezte, az � �let�r�m�ket vagy frusztr�ci�jukat hirdette. Az �j �nekesek (Elvis Presley, Chuck Berry, Buddy Holly, Little Richard) az � b�lv�nyaik voltak, a cs�naci �s b�rdzseki az � divatuk, a koncertek az � dion�szoszi �nnepeik, az �j t�ncok (jive, rockabilly, lindyhop) pedig az � energi�ik levezet�s�re szolg�ltak.

(…) A hatvanas �vekt�l egyre nyilv�nval�bb� v�lt, hogy az „�v�lt�snek” kultur�lis, szoci�lis, faji, politikai vonzatai is vannak. A feln�vekv� els� rocknemzed�k – mik�zben a hely�kbe l�p� gener�ci� �jabb st�lusokat (beat, soul) �s b�lv�nyokat (Dylan, Beatles, Rolling Stones, Hendrix) teremtett mag�nak – a kamaszkorb�l ki�regedve nem l�pett vissza a feln�ttek vil�g�ba, nem adta fel m�ss�g�t, nem vette �t a felk�n�lt staf�tabotot, hanem az ap�k t�rsadalma helyett egy �jat szeretett volna fel�p�teni mag�nak. Ez a zen�b�l t�pl�lkoz� ut�pia szinte �szrev�tlen�l befoly�solni kezdte „fogyaszt�inak” gondolkod�s�t, �zl�s�t, viselked�s�t, �lt�zk�d�s�t, �letform�j�t. A zene az egy�n �let�b�l kil�pve mindink�bb t�rsadalmi-kultur�lis szerepet kapott: tiltakozott a faji megk�l�nb�ztet�s, a vietnami h�bor� ellen (protest mozgalom), alkot�eleme lett a polg�rjogi mozgalmaknak (soul), seg�tette a kisebbs�gek (n�k, homoszexu�lisok) t�rsadalmi elismer�s�t, �j kultur�lis k�zpontokat hozott l�tre (Greenwich Village, Haight-Ashbury), k�lcs�nhat�sba l�pett az irodalommal (Ginsberg, Capote, Wolfe), a k�pz�m�v�szettel (Warhol), a sz�nh�zzal (Living Theatre), a filmmel (Eper �s v�r, Szel�d motorosok), a tradicion�lis n�pzen�vel (Baez, Marley, Gill). �j st�lusok (afro-rock, latin-pop, jazz-rock), �j m�form�k (rockopera, rockmusical) sz�lettek, amelyek mind arra utaltak, hogy a rock and roll – alig t�z �vvel a sz�let�se ut�n – m�r nem egyszer�en csak �j zenei nyelv volt, hanem t�rsadalmi-kultur�lis-gazdas�gi jelens�g, �let�rz�s, magatart�sforma, filoz�fia, vagy �ppen hat�s-�s karriert�rt�netek folytonosan meg�jul� sorozata.”